
Szakmai közösséget és nemzetközi hálózatot építve dolgozunk az oktatás megújításán.
A személyes, társas és tanulási kompetenciák fejlődését támogatjuk.
A nemzetközi tudást hazai gyakorlatba ültetjük, a hazai tapasztalatot pedig megosztjuk a nemzetközi térben.

EduPath nemzetközi közösség tagjai

Osztályterem a 20. század elején
A modern közoktatás az ipari korszak logikáját követte. Az iskolai működésben megjelent az egységes órarend, a mindenki számára azonos ütem és a standardizált elvárások rendszere.
A gyáraknak, a hivataloknak és a termelési láncoknak nem elsősorban kreatív problémamegoldókra volt szükségük, hanem olyan emberekre, akik egy meglévő rendszert pontosan, egyenletesen és megbízhatóan működtetnek.
A repetitív, ismétlésen alapuló tanulás jól illeszkedett ehhez a világhoz. A környezet lassan változott, ezért amit valaki fiatal felnőttként megtanult, az sok esetben hosszú évtizedeken át elegendőnek bizonyult. Nem kellett rendszeresen megkérdőjelezni a folyamatokat, és nem volt szükség arra sem, hogy ismeretlen helyzetekre gyorsan új megoldásokat keressünk.
A magolás és a szabályok ismétlése így éppen azokat a tulajdonságokat erősítette, amelyekre akkoriban a munka világának szüksége volt: a monotóniatűrést és a szabálykövetést.
Ez a modell addig bizonyult működőképesnek, amíg maga a világ is viszonylag kiszámítható maradt.
Mára ez megváltozott.
Az üzleti világ már az 1970-es években látta, hogy a lexikális tudás önmagában nem elegendő: a mindennapi működésben egyre fontosabbá váltak a valódi kompetenciák.
A nyolcvanas évek közepén erre született meg a VUCA fogalma (változékonyság, bizonytalanság, összetettség és kétértelműség). Warren Bennis és Burt Nanus kutatók rámutattak, hogy a hagyományos tervezés már nem ad elegendő kapaszkodót egy kiszámíthatatlan és összetetté világban.
Erre a változásra reagál az OECD is, amelynek Magyarország 1996 óta tagja. A szervezet kutatásokkal, adatokkal és ajánlásokkal támogatja az országok gazdasági és társadalmi fejlődését.
Az oktatásban a puszta tudásátadás mellett a készségek, az értékek és az önálló cselekvés fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.

Ma minden korábbinál több információ vesz körül bennünket.
Az információhoz való hozzáférés azonban még nem jelent tudást. A tudás pedig önmagában nem tesz képessé a cselekvésre.
Az UNESCO tudástársadalmakról szóló jelentése szerint a fejlődéshez nem elég információt gyűjteni.
Képesnek kell lennünk annak értelmezésére, alkalmazására és megosztására is.
Az élethosszig tartó tanulás lényege az értelmezés, a döntésképesség és a működőképes alkalmazkodás egy folyamatosan változó világban.
Hogy a bevált nemzetközi tapasztalatokból hazai, azonnal használható gyakorlat szülessen – támogató szakmai közösségben.

Göteborg 2026 ReCreation